A bölcsességfogak jelentősége kiemelt szereppel bír az általános fogászatban és szájsebészetben. A bölcsességfogak lehetnek teljesen egészséges, a fogsorba illeszkedő fogak, míg más esetben nem, vagy csak részlegesen bújnak elő a szájüregbe, mert előtörésük során akadályba ütköznek (impaktált bölcsességfogak). Olyan esettel is találkozhatunk, amikor a bölcsességfog csírahiányos, azaz nem is fejlődik ki.

Diagnosztika

A bölcsességfogak diagnosztikájához elengedhetetlen a fizikális klinikai vizsgálat mellett a radiológiai képalkotó vizsgálat. Ez lehet egyszerű panoráma röntgenfelvétel, de sok esetben 3D CBCT felvételre van szükség, az anatómiai képletek pontos elhelyezkedésének megítélése szempontjából (pl. a fog gyökereinek száma, morfológiája, a fog gyökerének és az ideg közelségének helyzete, felső állcsont esetén az arcüreg elhelyezkedése). Ezek nagymértékben befolyásolják a műtéti technikát, valamint a potenciális szövődmények valószínűségének megítélését.

Megtartani vagy eltávolítani?

Amennyiben a bölcsességfog teljes mértékben előtört, megfelelően illeszkedik a mellette levő és a vele szemben elhelyezkedő (ún. antagonista) fogakkal, funkciója van (azaz részt vesz a rágásban), jól tisztítható, a jó szájhigiéné fenntartását nem befolyásolja hátrányosan, úgy – révén egészséges fogról van szó – a bölcsességfog megtartása mellett döntünk. Ha azonban az említett kritériumok valamelyike vagy többsége nem teljesül, akkor a bölcsességfog eltávolítása válik indokolttá. Erre elsősorban a későbbi, potenciálisan kialakuló szövődmények, betegségek, elváltozások elkerülése érdekében kerül sor, mint például: szuvasodás, gyulladás, tályog, ciszta, szomszédos fog gyökereinek felszívódása, fogak torlódása. Az így kialakult gyulladások nem csak helyileg, a szájüregre vannak negatív hatással, de gócforrásként az egész szervezetünkre hatással lehetnek, más szervekben gócbetegségeket hozhatnak létre (pl. ízületi problémák, szív-érrendszeri betegségek, szemészeti elváltozások, bőrgyógyászati problémák, hajhullás, immunológiai betegségek).

Mikor érdemes eltávolítani?

A bölcsességfogakat eltávolíthatjuk megelőző, úgynevezett preventív jelleggel. Ezt akkor végezzük, amikor még nem alakult ki patológiás elváltozás, de a fogak helyzetéből adódóan a későbbiekben nagy valószínűséggel szövődmények lépnének fel. Optimálisan 17-21 éves kor körüli időszakban érdemes ezt a beavatkozást elvégezni, amikor a fogak még nem teljesen fejlődtek ki, így a műtéti beavatkozás és az azt követő gyógyulás is jelentősen kedvezőbb. Terápiás eltávolításról akkor beszélünk, ha már kialakult valamilyen probléma, fájdalom, betegség, és ezek megszűntetésének céljából távolítjuk el a bölcsességfogat. Ezt célszerű mielőbb elvégezni, mielőtt tovább manifesztálódik a már kialakult elváltozás.

Hogyan zajlik a műtét?

A bölcsességfogak eltávolítása fájdalommentesen, helyi érzéstelenítésben zajlik. A beavatkozás követően néhány napos gyógyulási időszak következik, amely során – leginkább a fog elhelyezkedésétől és a műtét nehézségétől függően – arcduzzanat, kisebb fokú fájdalom jelentkezhet. A beavatkozást követően antibiotikum szedése válhat szükségessé, amiről a kezelőorvos dönt.

Rendszeres fogászati szűrővizsgálaton való részvétellel nyomon követhető a bölcsességfogak helyzete, fejlettségi stádiuma és szükség esetén megtervezhető a műtéti beavatkozás még azelőtt, hogy komolyabb panaszokat okozna.